fbpx

Azért szeretek írni, mert teljes mértékben magamat adhatom, nincs hazugság, sem ámítás, nincs az az állandó stressz, ami az életünk szerves részévé vált az idők során.

Mi az, ami szerinted különlegessé teszi a műveidet?

Szeretek a saját életemből ötleteket meríteni, a történeteim különböző mozzanatai velem is megtörténtek, talán ezért tudok róluk olyan élethűen írni. Például a néptáncos történetemnél adott volt az, hogy több mint tíz éve magam is táncolok, a Pillangó című írásomban pedig az emberi kapcsolatok azok, amiket a saját életemből vannak kiragadva.

Mióta alkotsz és miért kezdted el? Mit szeretsz benne?

Azért szeretek írni, mert teljes mértékben magamat adhatom, nincs hazugság, sem ámítás, nincs az az állandó stressz, ami az életünk szerves részévé vált az idők során. Szeretem, mert kikapcsol, lefoglal, sokszor elgondolkodtat. Tizenkét éves voltam, amikor egy meseíró versenyen egyedüli erdélyiként/romániaiként bekerültem a legjobb kategóriába; ez az akkori énemnek elég nagy önbizalmat adott ahhoz, hogy tovább folytassam. Pár hónappal később belecsöppentem a fanfictionok világába, a One Directiontól megkezdve Shawn Mendesig minden énekessráccal volt egy-egy történetem. Ezek Wattpadon még mindig olvashatóak, és maga a tény, hogy még most, bő 6 év elteltével is olvassák, arra ösztönöz, hogy kitartsak egy kézirat mellett, mert igenis megéri nem aludni, hanem javítani, megéri egész nap azon rágódni, hogy mit tenne egy-egy karakter, megéri kutatni, a tanulmányok felett görnyedni, hogy minél hitelesebb legyen a cselekmény.

Milyen lenne egy napod, ha csak és kizárólag azt tehetnéd, amit csak akarsz?

Bekuckóznék egy kis zugba, kikapcsolnám az internetet, eltenném a telefonomat, és írnék, javítanék. Sajnos az egyetem mellett ellustultam, nincs annyi türelmem, mint régen volt. Talán azért is van ez így, mert most nem csak a történeteimet írom, hanem az egyetemi feladataimat is, amik újságcikkekből, interjúkból állnak, ezek pedig hasonló kaliberűek, így, ha a saját kéziratomhoz jutok, már el vagyok szellemileg fáradva.

Miről szól a következő regényed/novellád/versed/képed és miként zajlik az alkotás folyamata?

A Pillangó c. írásom egy magyar szereplős és helyszínes, Debrecenben játszódó maffiás, new adult történet, az utolsó simításokat végzem. Egy régi és egy új szerelem, titkok, hazugságok, bizalom. Évek óta dolgozom ezen a történeten, szeretném a közeljövőben valamilyen formában megjelentetni. A másik, fentebb említett történetem írása folyamatban van, néhány fejezet van kész csupán, online is olvasható.

Melyik a három kedvenc regényed/versed/festményed és kik alkották azokat?

  • Colleen Hoover – Velünk véget ér c. könyve az, amit bármikor, bárhol újra tudnék olvasni; hitet, önbizalmat ad, tanít, és eléri, hogy bármikor meg merjem tenni azt a bizonyos lépést, amitől megváltozik az életem.
  • Sütő András – Anyám könnyű álmot ígér regénye változtatta meg bennem a szépirodalomhoz fűződő gondolataimat, nagyon sokat tanultam belőle.
  • Helena Silence – Enigma duológiája pedig valami hihetetlen érzelmi sokkot okozott, azóta adok esélyt a fantasy könyveknek is.

Emellett imádom Baráth Viktória és Sienna Cole írásait, Radnóti és Ady költészetét is.

Melyik munkád áll a legközelebb a szívedhez? Írj valamit róla!

Mindig olyan témához nyúlok, ami már alapból közel áll hozzám, így mindegyiket nagyon szeretem, mindegyiket másért. Meghatározzák az írói munkásságomat, ezért büszke vagyok rájuk, a hibáival, bajaikkal együtt.

Mit érdemes tudni rólad? Mi az, ami érdekelhetné az embereket?

Jelenleg újságírást tanulok, de szeretnék tovább menni másfél év múlva, és a dramaturgiával is foglalkozni. Imádom a színházat, a zenét, a táncot, szeretek önkénteskedni, rendezvényeket szervezni. A zenei ízlésem változó, mindenevő vagyok, a sorozatokkal pedig úgy vagyok, hogy ha egyszer elkezdem, nem bírok velük leállni. Maximalista vagyok, igyekszem feszegetni a határaimat, emellett viszont képes vagyok sokszor annyira elengedni magam, hogy teljesen elfeledkezem a céljaimról, feladataimról. Igyekszem pontos lenni, bár ez nem mindig jön össze, és sosem bírom megjegyezni a fontosabb dolgokat, csak ha leírom.

Szerinted, mi egy jó műalkotás (könyv, vers, festmény, szobor) ismérve? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen?

Egy könyvnél, történetnél számomra fontos a helyesírás, az, hogy a fülszöveg ne lője le a poént, és hogy a szereplők ne legyenek alaptalanul hisztisek. Vannak történetek, amik nem kiemelkedők, mégis jó időben, jó helyen olvastam őket, éppen ezért nagyon levettek a lábamról, máskor viszont egy lerágott csontnak számító alaptörténet miatt szinte azonnal kiakadok. Fontos a jó kezdés; ha indokolt, hogy egyből belevág a lecsóba, akkor az tényleg legyen megindokolva, és az is, ha hosszú magyarázatokkal, felvezetésekkel kezd. Szeretem, ha a szereplőknek emberi problémáik voltak, külön megörültem például, amikor egy romantikus regényben a főszereplő nőnek épp megjött a havi baja, emiatt hisztis, fáradt volt.

Hol lehet megtekinteni az alkotásaid? Van weboldalad, Facebook oldalad? Add meg itt a linkjét!

5+
Kérlek, oszd meg, ha tetszik!