Interjúk Kortárs alkotókkal
Három éve foglalkozom szépirodalommal, előtte építészként dolgoztam. A váltás oka egyszerű volt: a tervezésben nem találtam meg azt az alkotói szabadságot, amit az írás megad.
Azért szeretek írni, mert teljes mértékben magamat adhatom, nincs hazugság, sem ámítás, nincs az az állandó stressz, ami az életünk szerves részévé vált az idők során.
Alapvetően megtörtént életeseményekből hagyom, hogy az olvasó tanulságokat vonjon le.
Szeretek mások bőrébe bújni, olyan helyzeteket megélni, olyan helyekre eljutni, ami a valóságban nem is létezik.
Szeretem, hogy létrehozok valamit. Vagy valami szemet gyönyörködtetőt, vagy valami lelket melengetőt.
A zenélés általános iskolás korom óta része az életemnek, folyamatosan tanulom mind a mai napig. Az írást középiskolás koromban kezdtem el, de igazán csak azután kezdett el foglalkoztatni.
Egészen kisgyerekkorom óta írok. Kilencévesen írtam meg életem első novelláját a Poszeidon katasztrófa című film hatására. Máig egyik kedvenc filmem közé sorolom.
Szeretném az olvasókkal megmutatni, hogy vannak tehetséges íróink kis hazánkban.
Tulajdonképpen gyerekkorom óta írok, édesanyám látta meg bennem a lehetőséget, először ő ösztönzött, de hamarosan megéreztem, hogy a létező legjobb kikapcsolódás az írás.
Mindig próbálok egy könyvet valamivel különlegessé tenni. A szerethető karakterrel, a leírásokkal, valamiféle módszerekkel.
A létezés értelmét és a magasabb célját kutatom és arról is alkotok minden formában még akkor is, ha elsőre nem annak tűnik.
Főként Istenről szólok a ma emberéhez, klasszikus formákban, mai nyelven. Sokszor használok olyan szavakat, kifejezéseket, melyeket ritkán hallunk, de valami egyediséggel, különlegességgel bírnak.
Régóta írok verseket, novellákat is. Részben hangulatomat fejezem ki, részben feltöltekezek általa és örülök, ha másoknak tudok valamit nyújtani.
Tíz évesen írtam először. Későbbiekben megrendelésre írtam verseket a barátaimnak. Prózát felnőtt fejjel kezdtem írni. Felszabadulok írás közben, azonosulok a leírtakkal.
Törekszem arra, hogy ha kitalált is minden, azért valószerű legyen – mivel ez éppen nem mese, vagy fantasy, nem szeretnék olyasmit beleírni, amiről kiderül, hogy az a dolog lehetetlen.
Minden regényem, vagy versem elkészül mielőtt papírra vetném. A leghosszabb lélegzetvételű írásom is az utolsó szóig kész van mielőtt írott formát kapna.
Fejlődésregényeket, novellákat írok romantikus és történelmi közegben. Szeretem az életszerű, érzelmes, illetve úgynevezett réteges történeteket.
Az írásaim1993 óta jelennek meg nyomtatásban, a barátnőm unszolására vittem be néhány novellát egy nagyváradi napilap szerkesztőségébe. Az írás önbecsülést és boldogságot ad.
Gyerekkorom óta. A fantasztikum fogott meg, és gondoltam, kipróbálom magam is. Többféle műfajban is. Azt szeretem az írásban, hogy az agyam teljesen szabad lehet.
Keverem a karaktereim jóságát és gonoszságát, furcsa emberek egyáltalán nem furcsa dolgait jelenítem meg. Így keveredik a groteszk a valósághű ábrázolással, a prűdség a perverzióval.