fbpx
Kérlek, oszd meg, ha tetszik!
0

Égettem már fára saját verset, hangszert, muzsikát, és számtalan verset írtam az alkotásról, zenéről is. Ez az alkotói háromszög teljesíti ki mindazt, ami igazán én vagyok. 

Énekesnő, költő, pirográfus (és virtuális asszisztens)

1. Mi az, ami szerinted különlegessé teszi a műveidet?

Talán az, ahogy együtt működnek, egymásból merítenek. A verseimben, és a képeimben is tükröződik a zeneiség, így alkotva egységet egymással. Égettem már fára saját verset, hangszert, muzsikát, és számtalan verset írtam az alkotásról, zenéről is. Ez az alkotói háromszög teljesíti ki mindazt, ami igazán én vagyok. 


2. Mióta alkotsz és miért kezdted el? Mit szeretsz benne?

A versírással már gyerekkorom óta, a zenével hivatásszerűen 25 éve kezdtem foglalkozni. Hogy miért kezdtem el? Az ösztön hajtott. A versek, a gondolatok kiírása magunkból egy igazán jó terápiás eszköz, mindemellett az alkotás, a művészet az önkifejezés legkreatívabb megnyilvánulása. A kettő egyvelegéből saját dalok is születtek, így állt össze a puzzle.
A pirográfia 2016-ban vált szerelemmé, majd ez a hobbi kinőtte magát, így munkáim több országban (Németország, Anglia, Szlovákia) is gazdára találtak. Az Online Irodámban is a kreatív asszisztencia irányát követem, így alkotó ügyfeleim egy műveszetorientált gyakorlott asszisztenciát kapnak.

3. Milyen lenne egy napod, ha csak és kizárólag azt tehetnéd, amit csak akarsz?

Írnék, énekelnék és alkotnék (égetnék) – mindezt a szabad ég alatt.


4. Miről szól a következő regényed/novellád/versed/képed és miként zajlik az alkotás folyamata?

Jelenleg az Online Irodám működtetése az elsődleges, így az írásaim most az esettanulmányokra, cikkekre, interjúkra weboldal szövegezésre koncentrálódnak. Emellett persze születnek új versek és egyéb írások is, ahogyan épp a lelkem diktálja. Pirográfia terén most egy Karina Kiel (orosz fotóművész) képe van folyamatban, tőle ez a második kép, amit fára viszek. Szeretem a munkáit, mert érdekesek, kedvesek és inspirálóak. 

5. Melyik a három kedvenc regényed/versed/festményed és kik alkották azokat?

Nehéz kérdés, mert nagy a szívem, és amit szeretek, legyen az vers, zene, kép, a maga nemében mind egyedi és különleges. 
Kedvenc klasszikus költőim:
Szabó Lőrinc, Ady Endre, kedvenc kortársam: Németh Zoltán Church és Grigo Zoltán
Példakép alkotók, akikre felnézek:
Kaszás Attila, Kovács Krisztián, Framar és Minisa
(Bocs, ha nem jön ki a matek.)


6. Melyik munkád áll a legközelebb a szívedhez? Írj valamit róla!

Kedvenc saját versem az “Csak szólamok” és a “Születtem” című írásom.

A második versemet a honvágy szülte. 5 évig Budapesten éltem, távol imádott kis falumtól, Doboztól.

CSAK SZÓLAMOK…

Ezer csöndből egy mondat vehető.
– Csak odaszúr, csak hívogat.
Ezer bókból, egy álomszerető
– Csak idehúz, csak simogat.

Ezer könnyből egy folyó kanyarog.
– Csak idefut, csak elszalad.
Ezer holdból egy éjjelt akarok
– Csak föld fölött, csak ég alatt.

Ezer színből egy nagyon egyszerűt,
– Csak hamisan, csak igazán.
Ezer könyvből egy szikra gyöngybetűt,
– Csak lelkemért, hogy megtalálj.

Ezer fényből egy bogárkarikát.
– Csak összefűz, csak körbe ég.
Ezer hitből egy csókba lobbanást,
– Csak tűzbe olt, de büszke még.

Ezer vércseppből tüskés madarak.
– Még nász a tánc, de véget ért.
Ezer érzésből csak egy dal maradt…
– Csak szólamok egy sóhajért.

Deák Mónika ©  Szerzői és minden jog fenntartva

SZÜLETTEM…

Születtem, s lettem felhők vitorlása,
sóhaj-szelek fújta vágyak vallomása.
Zsákomban az álmom, sorsom húzza hátam,
terheimtől néha megbillent a vállam.

Születtem, s lettem embere a földnek.
Nehéz szavak sokszor mély gödörbe löktek,
s talpra álltam mégis kemény súlyok alatt.
Csak a világ torzult, ami visszamaradt.

Születtem, s lettem menedék a szónak.
Gondolatok olykor könnypapírra szórtak,
s mert álmodni mertem, görcsbe zártam magam,
s világok harcai közt lettem világtalan.

Születtem, s lettem mindennapi játék.
Isten tenyerében ha mezítláb járnék,
talán felszisszenne érdes bőröm nyomán,
s új lapot kapnék a megszenvedett jogán.

Születtem, s lettem vendége a csendnek,
meséim szívembe nosztalgiát csentek,
s mikor régi képek lélekúthoz értek,
elsírtam gyöngyét a honvágy erejének.

Születtem, s lettem kőbe karcolt emlék,
s ha útjaim során egyszer messze mennék,
sóhajom ott hagyom örök otthonának,
hisz akik szeretnek, mindig visszavárnak.

(2016. február 16. – Bp., lélekben Doboz)
Deák Mónika ©  Szerzői és minden jog fenntartva

kedvenc képem pedig egy zemaitis gitárról készült 30×40-es kép, illetve Karina Kiel fotója alapján készült harmónikás fiút ábrázoló portrém.


7. Mit érdemes tudni rólad? Mi az, ami érdekelhetné az embereket?

Empatikus és szociálisan érzékeny ember vagyok. Szeretem a tartalmas beszélgetéseket, és a finom kávét. Az életem nem egyszerű. Gödrök, hegyek, küzdelmek… De míg van erőm, hitem, addig megyek az úton. Sok minden változhat de a művészet, az alkotás iránti vágyam állandó. 


8. Szerinted, mi egy jó műalkotás (könyv, vers, festmény, szobor) ismérve? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen?

Jöjjön ösztönből, szóljon szívből, legyen benne az alkotó saját egyénisége, egyedisége.


9. Volt már kiállításod? Vásárolhatók valahol a munkáid?

4 éve saját házi kiadásban, és korlátozott számban került nyomtatásra a verseskötetem, de nem vásárolható.  A pirográf munkáimból néhány előre elkészített ékszerem megvásárolható, de többnyire egyéni igények alapján dolgozom.


10. Hol lehet megtekinteni az alkotásaid? Van weboldalad, Facebook oldalad? Add meg itt a linkjét!

Versek:

Pirográfia: 

Zene: 

0